A történelem folyamán sokszor törtek be idegenek a turáni népek földjeire: szemiták, perzsák, görögök, rómaiak, kínaiak, germánok és szlávok. Számos esetben az őshonos turáni népeket irtották, kitelepítették, gyarmatosították, és erőszakkal beolvasztották. Az idegen megszállók és uralmak nem csak népességi és műveltségi vesztességeket, hanem súlyos gazdasági és környezeti károkat is okoztak a turáni földeken: az oroszok és a kínaiak nemcsak a turáni népeket pusztítják, hanem földjeiket is. A kommunistának nevezett rendszerek rendkívül súlyos politikai, gazdasági, környezeti, társadalmi, és erkölcsi gondokat hagytak hátra, és ezekkel kell a turáni népeknek megküzdeniük, nemzeti öntudatukért, természeti környezetük megóvásáért és önrendelkezésükért.
A történelmi és földrajzi Turán elnevezés a Kaspi-tengertől keletre fekvő területre vonatkozik. Régészeti kutatások folyamán felfedezték, hogy e területen egy magasfokú mezopotámiai szumír erededű műveltség alakúlt ki az ókorban (Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm). A XIX. század óta külföldi és magyar nyelvészek bebizonyították, hogy a szumír nyelv a turáni nyelvek családjába tartozik (Érdy Miklós: A sumír, ural-altáji, magyar rokonság), és hogy a magyar nyelv áll a legközelebb a szumírhoz (Gosztony Kálmán: Összehasonlító szumér nyelvtan). Ezt tovább megerősítik a régészeti és embertani kutatások amelyek kimutatták, hogy évezredekkel ezelőtt az ókori közel keleti szumír és szumír-rokon népek begyarmatosították a Földközi tenger térségét, a Kárpátmedencét, és közép Eurázsiát (Götz László: Keleten kél a nap). A turáni (ural-altáji) népek ezen ókori szumír-rokon telepesek műveltségének örökösei és legalább részben tőlük származnak. E turáni népek az emberi műveltség megalkotói és sok más eurázsiai nép történelmi kialakulásában, műveltségi és nyelvi fejlődésében meghatározó tényezőként szerepeltek.
A Magyarság tehát egy ősi és magas műveltséggel rendelkező nép amely a Kárpát-medence őslakosságát alkotja. A Magyarság több ezer év alatt alakult ki a Kárpát-medencében egymást követő hullámokban érkező turáni népek egybeolvadásából. A magyar nemzet a hatalmas hun és avar népeknek és birodalmaknak örököse. Atilla volt a turáni népek nagy felszabadítója, megvédője, és egyesítője. Atilla meggyilkolása után az Avarok állították vissza a Hun Birodalmat. Az Avarok birodalmát pedig Árpád Magyarjai állították helyre, a folytonos nyugati támadásokkal szemben. E történelmi példák azt mutatják, hogy a Kárpát-medencében letelepedett hun-magyar népek egységét és függetlenségét csak a Keletről segítségükre érkezett turáni testvérnépek tudták megvédeni az európai hatalmak terjeszkedése ellen. Bulcsu és Lehel a honfoglaláskori Európa ellen végrehajtott büntető és védekező hadjáratok legnagyobb hadvezérei voltak, Koppány volt a jogos hatalomöröklő aki az igazi magyar érdekeket képviselte a magyarellenes idegen befolyások és beavatkozások ellen, és Tonuzoba besenyő testvérünk inkább a halált vállalta minthogy kicserélje hun-magyar őshitünket az erőszakosan terjesztett idegen vallásra.
Ezer éve elszakították a kárpát-medencei Magyarságot a turáni testvérnépeitől és ezek ellen fordították. A Magyarság utat tévesztett amikor a nyugati "civilizáció"-hoz csatolták. Az ezer éve követett nyugati szellemi és politikai irányzat rendkívül károsnak bizonyult a Magyarság számárá és a mai válságos helyzetébe vezette. A Magyarság kényszerített Európába illeszkédese, és a turáni testvérnépeitől való elszakítása, valamint ezek ellen fordítása a Magyarság leigázását, szétdarabolását, elnyomorítását és pusztítását eredményezte. A Magyarságot a pusztulás fenyegeti ha tovább ragaszkodik a hanyatló nyugati "civilizáció"-hoz, éppen amikor a keleti turáni testvérnépek hatalma növekszik. Ezekből az következik, hogy a Magyarság egységét és független fennmaradását az őseredetig visszanyúló nemzeti öntudatra és a turáni népek összetartására kell újra megalapozni.
A Magyarok nem azért jöttek a Kárpát-medencébe, hogy a Nyugatnak meghódoljanak, hanem azért, hogy a hun es avar birodalmakat helyreállítsák és hogy az Atilla által létrehozott turáni népek egységét visszaállítsák. A Magyarságnak e turáni irányzatot kell folytatnia hogy fennmaradását biztosítsa. Itt az ideje hogy a veszélyes helyzetben álló Magyarság több száz milliós turáni testvérnépei felé visszaforduljon. A turáni népek rokonságának és közös érdekeinek tudata már régóta létezik. A volt �kommunista tömb� állandó válságai és bizonytalanságai alkalmassá és szükségessé teszik a turáni népek közötti szorosabb politikai, gazdasági, és műveltségi kapcsolatok létrehozását.
A turáni irányzat nem azt jelenti hogy a Magyaroknak el kell fordulni Európától és hogy el kell szigetelni magukat a szomszédos népektől. Az utóbbiak tulajdonképpen részben turáni származásúak, vagyis turáni népekkel keveredtek (Padányi Viktor: Dentumagyaria), csak az idegen hatalmak befolyása őket a Magyarok ellen fordították. A Magyarságnak e népeket vissza kell nyernie a turáni eszme alapján. A "nacionalizmus" a népeket egymás ellen uszítja a felületes különbségek mesterséges hangsúlyozásával. A turáni eszme nem egy hamis és gyűlöletet szító fajelmélet mint a finnugor, pánszláv, dáko-román, árja, stb. elméletek. A turáni eszme a különböző népek közös gyökereinek kimutatásával lenne alkalmas az ellentétek megoldására. Tudományosan bebizonyított tény, hogy az Ősturánok az emberiség műveltségének megalkotói. A turáni eszme e műveltség megóvásán és gyarapításán keresztűl a népek közötti egyetértésre és kibékülésre törekszik, faji, politikai, és vallási elfogultságtól mentesen.
Nem volna szerencsés ha Magyarország nemzetközi kapcsolataiban nyugatra fektetné a hangsúlyt. Gazdasági, biztonsági, és műveltségi szempontokból előnyösebb lenne egy többoldalú, kiegyensúlyozottabb külpolitikai irányzat. Ebben fontos szerepet töltene be a Magyarság keleti rokonnépeivel való kapcsolatok kifejlesztése és megerősítése. E népek nagy létszámban, hatalmas és természeti kincsekben gazdag területeken élnek, pl. a török-mongol népek, vagy erős és gazdaságilag fejlett országokban, pl. a japánok.
A turáni eszme tehát korszerű folytatása ősi nemzeti küldetéstudatunknak: Atilla Hun Birodalmának jogos örököseiként foglaltuk vissza ősi földünket azért, hogy ősi nagy népünk hatalmas birodalmát visszaállítsuk. E turáni irányzat a turáni népek jogos érdekeinek és a magyar nemzeti érdekek mindenek fölötti és feltétlen érvényesítésére törekszik, nemzeti egységünk, függetlenségünk, biztonságunk, műveltségünk és öntudatunk megóvására:
- a tudományosan bebizonyított, több ezer éves szumír-szittya-hun-avar-magyar folytonosság és azonosság, valamint kárpát-medencei őshonosságunk általános elismertetéséért,
- a hamis, idegen és magyarellenes érdekeket képviselő, �hivatalos� finnugor származási elmélet, valamint a Vajkot (�Szent Istvánt�) államalapítóként beállító történelemszemlélet felszámolásáért,
- nyelvünk tisztaságának megörzéséért, valamint ősvallásunk és ősi rovásírásunk helyreállításáért,
- az erkölcstelen, lélek-, társadalom-, nemzet-, és környezetromboló, anyagias és önző nyugati kapitalista fogyasztó embertelen rendszer megsemmisítéséért,
- a hagyományos nemzeti értékeket ápoló, erkölcsös, fegyelmezett, szorgalmas, család-, nemzet-, és országépítő, egészséges társadalom létrehozásáért, a rendet és közbiztonságot megteremtő nemzeti állam keretein belül,
- a turáni népek felszabadulásáért mindenféle idegen fennhatóságtól, gyarmatosítástól, vallástól, és befolyástól, és a teljes államigazgatási (politikai), gazdasági és műveltségi önrendelkezésükért,
- és a turáni népek államszövetségben való újraegyesítéséért.