Székely népviselet

Népviseletek!

 

Hagyomány szerint a visszavonuló hun sereg Attila fia, Csaba vezér által hátrahagyott csapat, kiknek vezérük ígérte, - ha baj éri őket, akkor: "a csillagok útján vissza-visszatér", segítségükre. Népviseletük jellemzője, hogy alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással házilag készült, házi szőttes gyapjú, kender, len s ugyancsak házilag tenyésztett juhbőr, amit szintén maguk szabtak és varrtak. A féri inge len vagy kendervászonból készült. Nadrágja, amit harisnyának mondanak, ványolt nyersfehér gyapjúszövet. Erre került a zsinórozás (rendi tartozás szerint piros, fekete), vagy a vitézkötés. Télen durva posztóból készült zekét hordtak, melyeket szintén zsinóroztak 

A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú felér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap - a Küküllők mentén hétköznap a szalmakalap -, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek, a szürke, vagy fekete, hosszú zekét már az öregeken sem látni. Ma már a hagyományos viselethez leginkább ragaszkodó férfiak is csak fekete rövidkabátot, zakót öltenek a fehér harisnyához és fekete csizmához. 

A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársony szegő. A Hargita keleti oldalán, a Gyergyói-, Csíki- és Kászoni-medencék falvaiban, a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek. A Hargita nyugati oldalán a rokolyák egyszínűek, de hímes szövésűek, köztük a piros, kék és zöld a szokványosabb, azonos anyagból készült, zsinóros kismellénnyel. A kötényeket írt virágmintával hímezik. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek. Az egyszínű gyöngyökből fűzött nyakék dísze is a hátul két ágban, hosszan lecsüngő szalag. Az asszonyok, menyecskék és idősebbek, kontyba rakott hajukat áll alatt megkötött kendővel szorítják le, aminek anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változik. Gyakori még a hárászkendő és nagykendő, de már általánosabb az ötnyolcados vatelines kabát, vagy a barnára festett irhabunda.

Bukovinai székely viselet

 

Székely népviselet

 

Magyarországi népviseletek

Székely táncok

A Székelyföld több kisebb táncdialektusra oszlik. Az egy tömbben élő székelység táncfolklórja nem olyan régies, mint az erdélyi szórvány magyarságé, ugyanis gyorsabban igazodott a magya népterület központi részén uralomra jutó új stílushoz, s a folklorizált polgári társastáncok (→ kétlépéses, → polka-félék) is számottevővé váltak táncéletükben. A székely táncdialektus legpolgárosultabb területe Háromszék, régiesebb foltjai a Nyárád mente, Udvarhely keleti része és Felcsík, s a leggazdagabb Marosszék. A székelyek jellemző férfitánca a → székely verbunk vagy csűrdöngölő. A régi stílusú → legényes hiányzik tánckészletükből, ill. néhol (Felcsík) egyszerűbb változata → féloláhos néven él. Az ún. → marosszéki forgatós vagy → korcsos elsősorban a Székelyföld nyugati felén - a Nyárád mentén és Marosszéken - honos. A keleti székelység körében újabban terjedt el s csak egyszerűbb változatai fordulnak elő szórványosan. Marosszéken azonban „sebes forduló" és „korcsos" néven két különböző, egymástól tempóban és zenében eltérő forgatós fajta is él. A székely csárdásban az egyszerűbb lassút vagy jártatóst követi a gyorsabb és gazdagabb motívikájú friss, ugrós, szökős, cigánycsárdás vagy csűrdöngölő, melyben a verbunkra is jellemző dobogtató motívumokat alkalmazzák. A székely → táncrendek közül a marosszéki a legváltozatosabb: székely verbunk, lassú, korcsos, friss vagy másutt verbunk, sebes forduló, lassú, korcsos és cigánycsárdás követik egymást a táncrendben. (→ még: táncdialektus) - Irod. Seprődi János: A székely táncokról (Erdélyi Múz., Kolozsvár, 1909); Bándy Mária-Vámszer Géza: Székely táncok (Kolozsvár, 1937); Molnár István: Magyar tánchagyományok (Bp., 1947); Domokos István: Felcsíki táncok (Marosvásárhely, 1964).

„Gólyás"-tánc (Jobbágytelke, v. Maros-Torda m., 1970-es évek)

„Forgatós"-tánc (Jobbágytelke, v. Maros-Torda m., 1970-es évek)

„Hatos"-tánc (Jobbágytelke, v. Maros-Torda m., 1970-es évek)

Oldal: Székely népviselet és tánc
Isten hozott az oldalamra !!! - © 2008 - 2024 - szekelymagyar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat